Az �nnep R�m�ban keletkezett 325 �s 335 k�z�tt. C�lja volt, hogy lez�rja a J�zus Krisztussal kapcsolatos vit�kat, �s n�pszerûs�tse a liturgia eszk�z�vel a niceai zsinat hat�rozat�t, amely szerint J�zus Krisztus isten is �s ember egy szem�lyben. Az �nnep napj�nak megv�laszt�sa sok probl�m�t okozott, mert ebben az idõben sz�mos egym�snak ellentmond� n�zet uralkodott J�zus sz�let�snapj�t illetõleg. �gy egyesek szerint 20-�n, m�sok szerint �prilis 18-�n vagy 19-�n, ism�t m�sok szerint november 25-�n vagy janu�r 6-�n sz�letett J�zus. A v�laszt�s m�gis december 25-re esett, hogy ellens�lyozz�k az e napon �nnepelt "Sol invictus" (legyõzhetetlen Nap) pog�ny �nnep�t azzal, hogy bevezett�k Krisztusnak, a "Sol Salutisnak" (az �dv�ss�g Napj�nak) �nnep�t. Ezzel �sszef�gg�sben kapott �j tartalmat a kor�bbi J�zus sz�let�s�nek �nnepe, v�zkereszt is, �s el� - a h�sv�ti nagyb�jth�z hasonl�an - az V. sz�zadban elõk�sz�leti idõket is csatoltak (advent).