Minden n�p nagy �nneps�gekkel b�cs�ztatja az �esztend�t �s k�sz�nti az �j �vet. Ezek az �v v�gi �nnepek hossz� id�n kereszt�l egybeestek a t�li napfordul� idej�vel.
A r�gi id�kben a napt�ri �j �v kezdete nem a mostani id�pontra esett. Sok�ig a term�szet megfigyel�se alapj�n sz�m�tott�k az id�t. Ez�rt eleinte a t�li napfordul� ideje, december 25. k�rny�ke volt az �j �v kezdete. A r�gi r�maiak a hosszabbod� nappalokat, a f�ny �jj�sz�let�s�t a Legy�zhetetlen Nap isten�nek, Mithr�sznak a sz�let�s�vel azonos�tott�k. December 25. a Legy�zhetetlen Nap sz�let�snapja lett.
A kereszt�nys�g a r�maiakt�l �s m�s vall�sok szok�saib�l is sokat �tvett, hogy n�pszer�bb� v�ljon. �gy a sok ezer �ves, a t�li napfordul�ra es� �nnepet is belevonta a kereszt�ny vall�s �nnepk�r�be. A legnagyobb �nnepet tette erre a napra: a Megv�lt�nak, a kereszt�nys�g legjelent�sebb alakj�nak, J�zusnak a sz�let�snapj�t. I. (Szent) Gyula p�pa 350-ben nyilv�n�totta december 25-�t a Megv�lt� sz�let�snapj�v�.
A sz�let�s lehets�ges id�pontja a mai napig nem tiszt�zott, de az �rm�ny egyh�z kiv�tel�vel - ezen egyh�z h�vei janu�r 6-�n �nneplik J�zus sz�let�s�t - a t�bbi egyh�z elfogadta Gyula p�pa d�nt�s�t.
Az eur�pai kar�csonyi szok�sok elk�l�n�t�se nem egyszer�, mivel maga az �nnepnap sem v�lik ki �lesen a v�zkeresztig tart� 12 napos �nnepk�rb�l. A kar�csony ma m�r mindannyiunknak az �v egyik legnagyobb �nnepe, amley hossz� sz�zadok �ta az eg�sz vil�g sz�m�ra ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat �breszti az emberekben.