Advent
Adventus- latin eredet� sz�, jelent�se elj�vetel,meg�rkez�s. Az �nnep eredete az V-VI. sz�zadra ny�lik vissza, J�zus sz�let�s�nek �nnep�re (Kar�csony) val� felk�sz�l�s id�szaka.
T�gabb �rtelemben a rem�nyteli v�rakoz�s, a lelki k�sz�l�d�s ideje.
Az advent 4 h�tig tart, a december 25-e el�tti negyedik vas�rnappal kezd�dik. Eredetileg 40 napig tartott (J�zus negyven napig b�jt�lt a puszt�ban), �m a Gergely p�pa-f�le napt�rreform 4 h�tre r�vid�tette. A keleti kereszt�nyek ma is janu�r 6-�n �nneplik kar�csonyt.
R�gen a kereszt�nyek advent idej�n szigor� b�jt�t tartottak, hajnalonk�nt pedig szent mis�re j�rtak. Ezeket a hagyom�nyosan napfelkelte el�tt tartott mis�ket aranymis�nek nevezt�k. Az advent els� napj�t�l v�zkeresztig terjed� id�szakban tiltott�k a zajos n�p�nnep�lyeket, lakodalmakat. 
Az adventi koszor� k�sz�t�se a XIX. sz�zadban j�tt divatba, de a hagyom�ny gy�kerei a pog�ny korba ny�lnak vissza, amikor �r�kz�ld �gakkal, fagy�nggyel, magyallal �nnepelt�k a t�li nap�jegyenl�s�g idej�t. (A fagy�ngy egy�bk�nt a kelt�k szent n�v�nye volt. A t�li nap�jegyenl�s�g  a kelta hitvil�g szerint a f�ny �jj�sz�let�s�nek �nnepe. A ker�k jelent�s� Yule- a f�ny visszat�r�s�nek �nnepe- sz� az �let �r�k k�rforg�s�ra, az �r�k �jj�sz�let�sre utal. Ilyent�jt a kelt�k az ajt�kra �r�kz�ld �gakat aggattak, fagy�nggyel, magyal�ggal d�sz�tett�k azt. Ma hagyom�nyosan feny�gallyakb�l k�sz�l a koszor� n�gy gyerty�val, melyek advent 4 het�t jelk�pezik. Uralkod� sz�nei a z�ld (�r�kz�ld), a piros �s az arany, melyek a kar�csonyi �nnepk�r domin�ns sz�nei. Minden h�ten egy-egy �jabb gyerty�t  kell meggy�jtani  a koszor�n. Az ajt�ra er�s�tett, gyertya n�lk�li koszor� a sz�ves vend�gv�r�st reprezent�lja.